Testvéred nem hagy el soha by Ayesha
1.
Le kell írnom mindazt, ami velem történt. Ezt az egyet biztosan tudom. Vannak, akik ezeket az eseményeket a nem létezés végtelen tengerébe süllyesztenék. Ahogyan engem is. Ma reggel megint nem vettem be a tablettát. A tabletta… Jól eső tompaság, álomtalan álom. És az emlékek. Mintha nem is velem történtek volna. Elvesznek, ahogy szép lassan elveszek én is. És akkor Ő sem jön el. Pedig nincsen már senkim rajta kívül. Akkor szokott jönni, ha múlik a gyógyszer hatása. És beszélgethetünk. Mint régen. De ha nincs a tabletta minden olyan kusza. És a rémálmok is újból előjönnek. Bekerítenek, eltöltenek mindent. Szinte kézzel foghatóak, és abban a pillanatban, a legszörnyűbb pillanatban, amikor más emberek verítéktől lucskosan sikítva ébrednek fel rájövök… Rájövök, hogy én végig ébren voltam.
Amit most leírok az sajnos nem valami fantazmagória. Amit most leírok, az az életem. Egy olyan történet, aminek nem szabadott volna megtörténnie. És aminek már nincs más tanúja rajtam kívül. Ezért jegyzem le, amíg a tabletta lassan bele nem taszít az örök sötétségbe, és meg nem szabadít végleg kínzó sorsom emlékétől.
Le kell írnom mindazt, ami velem történt. Ezt az egyet biztosan tudom. Vannak, akik ezeket az eseményeket a nem létezés végtelen tengerébe süllyesztenék. Ahogyan engem is. Ma reggel megint nem vettem be a tablettát. A tabletta… Jól eső tompaság, álomtalan álom. És az emlékek. Mintha nem is velem történtek volna. Elvesznek, ahogy szép lassan elveszek én is. És akkor Ő sem jön el. Pedig nincsen már senkim rajta kívül. Akkor szokott jönni, ha múlik a gyógyszer hatása. És beszélgethetünk. Mint régen. De ha nincs a tabletta minden olyan kusza. És a rémálmok is újból előjönnek. Bekerítenek, eltöltenek mindent. Szinte kézzel foghatóak, és abban a pillanatban, a legszörnyűbb pillanatban, amikor más emberek verítéktől lucskosan sikítva ébrednek fel rájövök… Rájövök, hogy én végig ébren voltam.
Amit most leírok az sajnos nem valami fantazmagória. Amit most leírok, az az életem. Egy olyan történet, aminek nem szabadott volna megtörténnie. És aminek már nincs más tanúja rajtam kívül. Ezért jegyzem le, amíg a tabletta lassan bele nem taszít az örök sötétségbe, és meg nem szabadít végleg kínzó sorsom emlékétől.